A Google 2019. augusztusában jelentette be, hogy újrakezdi korábbi népszerű videósorozatát, az AskGoogleWebmasterst, ahol weboldal tulajdonosok, fejlesztők, SEO-sok kérdéseit válaszolják meg. Amikor 2012-ben elkezdték a videók forgatását, még azt hitték, hogy csupán pár hónapnyi anyag fog összegyűlni, de a kérdések nem apadtak el.
A jó minőségű felvételeken John Mueller, az amerikai cég egyik szakértője ad válaszokat. Érdemes ezeket az epizódokat követni, mivel betekintést nyújt a Google kereső működésébe, és hasznos tanácsokat ad a gyakorlati SEO-hoz. Ebben a bejegyzésben a legutóbbi epizódok tanácsait tekintjük át.
A Google kitiltása a fejlesztői szerverről
Az egyik legutóbbi videóban John Mueller arról beszélt, hogyan tiltsuk ki a Google-t a staging szerverekről. Ezek olyan tárhelyek, ahol a weboldalunk vadi új verzióját teszteljük még az átadás előtt, akár hosszú hónapokig. Érhető, ha senki sem szeretné ezeket a tesztoldalakat megmutatni a Google kereső találati között, így az indexelést meg kell tiltani a keresőrobotok számára. Erre hagyományosan a robots.txt segítségével történő tiltást használták a webmesterek, de Mueller elmondta, mit tart a legjobb megoldásnak. Először is, egy tesztoldalt futtató szervert nem szabad linkelnünk, így a Google jó eséllyel nem találja meg. De néhány esetben még így is bekerülhet az URL a keresőóriás indexébe.
John valamilyen szerveroldali autentikációt javasol a staging szerverek védelmére, így a látogatók – köztük a Google – nem látják az oldalon lévő tartalmat. Erre már bármilyen megoldás jó lehet, IP alapú szűrés, cookie beállítása, hagyományos autentikációs megoldások a szerveren stb. Szerinte a felhasznált módszer végül is mindegy, míg arról szól, hogy csak a feljogosított személyek láthassák a tesztoldalt.
A hitelesítéssel történő védelem azért a legjobb a Google szakértője szerint, mert ezzel elkerülhető, hogy véletlenül meta címkék vagy rossz robots.txt beállítások maradjanak az élő oldalban. Ezzel ugyanis továbbra is tiltva lenne a keresőrobot indexelése, ami a közzétett oldalnál már káros.
Hogyan választja ki a Google a kanonikus URL-eket?
John Mueller a kanonikus URL-ekről is beszélt. Ezek beállítása akkor szükséges, ha ugyanarra a tartalomra több URL is mutat, így ezek duplikált tartalomnak minősülnek a Google szemében. A webmesterek beállíthatják, melyik legyen az URL-ek közül az elsődleges, amit azonban az amerikai cég nem mindig vesz figyelembe. Egy felhasználó meg is kérdezte, hogy miért nem veszi a Google mindig figyelembe a rel=”canonical” címkét, és mit tehetünk, hogy biztosan elfogadja az általunk beállított kanonikus URL-t?
Mueller szerint a keresőcég alapvetően két dolog alapján határozza meg, hogy az kanonikus webcímek közül melyet használja fel a keresőjében:
- Melyik URL-ről tűnik úgy, hogy az oldal használni szeretné?
- Melyik URL verzió lenne a leghasznosabb a keresést végzők számára?
Azt is elmondta, hogy az oldal tulajdonosok szignálokat állíthatnak be az általuk preferált URL alátámasztására. Ilyen szignálok például az átirányítások, a kanonikus URL linkelése az oldalon és az előnyben részesített webcím használata az oldaltérképben. Ezek mellett a keresőóriás a HTTPS változatot előnyben részesíti a HTTP-vel szemben, és ad valamennyi előnyt a jobban olvasható hivatkozásoknak is. A lényeg, hogy minél konzisztensebben használjuk az általunk preferált változatot, és minél jobban elmondjuk ezt a Google-nek, annál valószínűbb, hogy figyelembe veszi a kanonikus beállításokat.
John Mueller elmondta, hogy nincs annak SEO hátránya, ha a keresőóriás másféle kanonikus URL-t választ, mint amit megadtunk. Szintén nincs jelentősége, ha egyáltalán nincs ilyen beállítás az oldalon. A kereső úgyis kiválasztja a maga változatát, akár rendelkeztünk erről, akár nem.
Hogyan használjuk a JSON-LD strukturált adatokat?
Muellert a JSON-LD strukturált adatokról is kérdezték, ahol egy felhasználó arról érdeklődött, hogy beilleszthetők-e ezek a kódrészletek a body html rész elejére az előírt headbeli pozíciójuk helyett? John azt válaszolta, hogy igen, mindkét megoldás megfelelő a strukturált adatok elhelyezéséhez. Emellett ezek a kódrészek JavaScript segítségével is beszúrhatók, ha a weboldalnak ez a leginkább megfelelő mód.
Az amerikai cég senior adatfelelőse rövid összefoglalót is adott a különféle strukturált adatok felhasználási módjáról. Ahogy elmondta, a JSON-LD egy JavaScript szabvány, melyet az oldal head vagy body elemében kell elhelyezni egy script tag segítségével. Ezzel szemben a microdata egy HTML specifikáció, amivel a strukturált adatok a HTML-be ágyazhatók. Végül pedig az RDFA a HTML 5 szabvány egy kiegészítője, melynek segítségével meglévő html tagekhez további adattartalmú attribútumok csatolhatók.
Mueller kiemelte, hogy a fenti három megoldás mindegyike megfelelő. Egy korábbi nyilatkozatában azonban elmondta, hogy a Google a JSON-LD strukturált adatokat részesíti előnyben.
