Tegnap belevágtam egy nagyobb cikk újraírásába, nem azért, mert meg akartam ismételni az eredetit szó szerint, hanem mert szerettem volna megfogalmazni saját hangon, mit is jelent az OpenAI-jal, SoftBank-kal és Oracle-lel közösen indult Stargate LLC, vagyis Stargate projekt az Egyesült Államok mesterséges intelligencia infrastruktúrájára nézve.
Amikor először olvastam, hogy 500 milliárd dolláros beruházásról van szó, azt mondtam magamban, ehhez képest a legtöbb tech projekt kisiskolásnak tűnik. Ugyanis a Stargate projekt bejelentése szerint az USA, ezen keresztül a technológiai szektor, egy olyan lépést tesz, amilyet ritkán látni (ite.hu).
De nézzük részletesebben, hogy mi ez az egész, és miért érdekes, meg persze miért nem egyszerű.
Mi az a Stargate pontosan?
A Stargate LLC egy olyan konzorciumként indult, ahol az OpenAI, a SoftBank és az Oracle, valamint más szereplők összefogtak, hogy az Egyesült Államokban többek között hatalmas adatközpontokat és a hozzájuk tartozó infrastruktúrát építsenek ki az AI következő generációja számára (qubit.hu).
A bejelentés 2025 január 21 én történt a Fehér Házban, az esemény maga is jelzésértékű volt. Először 100 milliárd dollár az induló tőke, de terv szerint akár 500 milliárdig is felmehet a négy év alatt. Például Texasban már egy 1 millió négyzetméteres adatközpont épül, igen, meglepődtem, hogy már valósul is a dolog.
Miért nagy ez? És miért lehet fordulópont?
Először is az összeg, 500 milliárd dollár. Magyar GDP arányra lefordítva, ha jól számolom, hatalmas. Másodszor, ami még érdekesebb, ez nem csak egy újabb adatközpont építés, hanem annak célja, hogy az USA technológiai dominanciáját megerősítse az AI terén, különösen versenykörnyezetben Kínával (fintechradar.hu). Harmadszor, az infrastruktúra nemcsak szerverek és chipek, hanem hatalmas energiaigényű létesítmények, hálózatok, hardver gyártás. És ezt sok ember nem mindig látja át, én is gondoltam, ok, adatközpont, de mekkora energia. Hát nagy.
De várjunk, vannak nehézségek is
Mivel nem akarok hamis optimista lenni, azt hozzá kell tenni, ilyen óriásberuházásokkal mindig jönnek nehézségek. Például finanszírozás, megvalósítás kérdései már felmerültek, nem minden szerződés zárult le olyan gördülékenyen, mint azt az első bejelentésnél gondolták (pcwplus.hu). Ez is tipikus, nagy bejelentés, aztán az apró részletek. Többen kritizálják, hogy talán nincs minden pénz már kézben. Ennél a projektnél sok múlik azon, hogy az energiaellátó rendszer, a beruházás lefedése, a gép és hardverellátás hogyan alakul. Szóval izgalmas, ambiciózus, de nem automatikusan megvalósult siker még.

Mi az, amit én azért külön érdekesnek látok, és mi az, amit itthonról érdemes figyelni?
Én azt látom, hogy ha az USA ilyen léptékben fektet be, az azt üzeni, az AI infrastruktúra nem csak startup cucc, hanem állami és gazdasági kulcsterület. Ez azt jelentheti, hogy azok az országok, régiók, amelyek nem tudnak reagálni, lemaradásra ítélhetők. Itthon persze nem vagyunk ekkora költségvetésnél, de azt gondolom, mi is láthatjuk a trendet, lesz fokozott igény adatközpontokra, AI hardverekre, hogy legyen infrastrukturális háttere a generatív AI nak, az automatizálásnak.
Ha például modelltréninget nézünk, nem csak egy gép kell, hanem tömeg GPU, hálózati kapacitás, adat raktárak, hűtés, energia, mindez infrastruktúra. És amikor azt olvastam, hogy egy adatközpont kb. 5 GW folyamatos áramigényt jelent, akkor leesett az állam, ez már ipari léptékű.
Oké, de van bennem kérdés is
Megkérdezem magamtól, ha az USA megépíti ezt, akkor vajon mi lesz azzal a világgal, ahol más régiók, Európa, Ázsia, is versenyeznek. Hogyan biztosítják, hogy ez nem csak adatközpont monstrum, hanem valóban használható, hatékony AI ökorendszer is lesz. Másrészt, mi lesz az energia és környezet oldallal. Nagy energiaigény nagy felelősség. Megépítünk, de mennyire fenntartható, kérdésként bennem is ott motoszkál. És végül, mennyi ebből valósul meg a méretarányokban, illetve milyen lesz a hatása az utcán, munkahelyek, ipar, társadalom. Bejelentésnél mindig nagyobb a csillogás, a kivitelezésnél jönnek a részletek.