A SEO szövegírás olyan tartalomkészítési mód, amikor a keresőoptimalizálási szempontokat figyelembe véve írjuk meg a szöveget. A célunk egyértelműen az, hogy jobb helyezéseket érjünk el a Google találati listáin, ezáltal több látogató érkezzen a weboldalunkra.

Az utóbbi években ezt a típusú cikkírást kissé túlmisztifikálták és mindenféle tévhiteket alakítottak ki körülötte. Ezek egy része sohasem volt igaz, mások pedig a Google algoritmusának változásával veszítettek érvényükből. Ebben a cikkben olyan tévhiteket cáfolunk meg, mely a SEO szövegírás témaköréhez kapcsolódnak.

Kulcsszavak

A keresőoptimalizálás nagyban támaszkodik a kulcsszavakra, így nem meglepő, hogy nagyon sok félinformáció rögzült az emberek fejében a tartalmak elkészítésével kapcsolatban.

Tévhit: A szövegíráshoz nincs szükség kulcsszókutatásra.

Tény: Minden SEO szöveg elkészítéséhez kell valamilyen fokú kulcsszókutatás.

A kulcsszókutatás mindig időbe telik, ezért meg tudja drágítani a szövegírást. Emellett, egy jó szövegíró képes arra, hogy természetes módon felhasználja a kapcsolódó kifejezéseket az elkészített cikkében, ezzel kiválthatja a kutatás egy részét.

A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a Google keresőt használók gyakran olyan kifejezéseket is begépelnek, melyekre elsőre nem tűnnek logikusnak. Ezeket pedig csak akkor lehet megtalálni, ha a kulcsszókutatás felfedi őket. Azok a vállalkozások, melyek legalább egy-egy alapfokú keresést végrehajtanak a szövegírás előtt, előnybe kerülnek azokkal szemben, amelyek nem áldoznak erőforrásokat erre a fontos feladatra.

Tévhit: A kulcsszósűrűségnek 3%-nak (más források szerint 1-5%-nak kell lennie).

Tény: Önmagában a kulcsszósűrűség nem garantálja a sikert.

Egy jól elkészített SEO szövegben megfelelő arányban jelen kell lennie a fő kulcsszónak, illetve fel kell tűnniük a kiegészítő kulcsszavaknak is. Részben ezek mutatják meg, hogy egy szöveg az adott témáról szól. Ma már azonban nem elég, ha egy teljesen általános szövegbe beszúrjuk a legfontosabb kifejezéseket, és elérjük a 3%-os, illetve más források szerint az 1-5%-os kulcsszósűrűséget.

A Google keresőrobotjai mögött mesterséges intelligencia és gépi tanulás áll, ezek pedig nem csak a kulcsszavakat keresik, hanem önmagában és szakaszonként is értékelik a teljes cikket. Ha úgy vélik, hogy az adott anyag nem a témáról szól, akkor a kulcsszavak megfelelőnek hitt aránya nem sokat számít.

A szövegírás ráadásul folyamatosan fejlődik, ahogy a Google is fejleszti az algoritmusait. Ma már az elsődleges feladat megadni az emberek kérdéseire a választ. Ehhez a szövegírónak vagy a SEO szakembernek azonosítania kell a pontos kérdéseket, majd a tartalomkészítés során kifejteni őket. A mobilok rohamos terjedésével pedig a felhasználók is rátértek a hangalapú keresésekre, melyek szintén másféle tartalmat igényelnek, mint a begépelt kifejezések.

Szöveg hossza

Bár a tartalomfejlesztés az utóbbi években lépett elő fő feladattá a SEO-ban, cikket mindig kellett írni, ezért nem meglepő, hogy ehhez a témakörhöz is számos mítosz kapcsolódik.

Tévhit: A szövegnek el kell érnie a legalább 300 szavas (újabban 500 szavas) hosszúságot.

Tény: A Google keresőrobotjai nem a tartalom hosszúságát vizsgálják, hanem annak hasznosságát.

Ez az egyik legrégebbi tévhit, mely korábban a 300 szavas, újabban az 500 szavas limitet használja. Emiatt már évekkel ezelőtt is tele volt az internet 301-305 szavas cikkekkel, mivel a szövegíró ekkora hosszúságra kapott megbízást.

Pedig a Google nem úgy működik, hogy a 300 szónál rövidebb szövegeket nem olvassa el, hanem azokat a tartalmakat keresi, melyek egy adott kérdésre adnak választ. Amikor egy felhasználó begépel egy kifejezést vagy kérdést a keresőbe, a Google azt nézi meg az indexében, hogy melyik cikk adja meg rá a legjobb megoldást. Majd megnézi, hogy melyik szolgáltatja a 2. legjobb, a 3. legjobb választ és így tovább, ez alapján pedig összeállítja a találati listát. Természetesen az, hogy a Google mit gondol a leginkább hasznosnak, nem csak a szöveg minősége befolyásolja, hanem többek között a rá mutató linkek minősége is.

A fentiek miatt akár egy 50 szavas cikk is lehet első helyen a találati listán, ha más tartalom nem készült a témában. Természetesen ez nagyon szélsőséges eset, de például tudományos területeken előfordul. Mivel azonban a tartalomkészítés sohasem volt ilyen fontos, mint napjainkban, ezért egyre részletesebb és jobb cikkek születnek, így nem ritka, hogy az igazán jó anyagok már 1000, 2000 szavasak vagy még hosszabbak.

Tévhit: A hosszú szöveg jobban teljesít a rövidebbnél.

Tény: Általában a hosszabb szövegek részletesebb választ adnak egy kérdésre, de a Google továbbra sem a hosszúságot vizsgálja, hanem a tartalom minőségét.

A SEO szövegírás egyre összetettebbé válik, ezért ma már a több ezer szavas cikkek megírása sokszor alapnak számítanak egy-egy fontos területen. Minél értékesebb egy kulcsszó, annál több pénzt invesztálnak a versenybe az oldalak, ezekből pedig egyre jobb anyagok születnek. Így labdába rúgni csak akkor lehet, ha mi is még részletesebb és jobb cikkeket készítünk.

Attól azonban nem kerülünk a találati listák legjobb helyeire, ha hosszú szövegeket írunk. Ezekben továbbra is a legjobb választ kell megadni a felhasználók keresésére, így, ha csak össze-vissza írunk a hossz kedvéért, a minőség csapnivaló lesz, és a szuper hosszú anyaggal sem érünk célt.

A szöveg hosszúságára jó módszer megnézni a jól teljesítő versenytársak anyagait, azokat feldolgozni a saját cikkeinkben, majd olyan plusz infókat találni, melyekkel a mi tartalmaink egy fokkal még jobbá válnak.

Képek és meta elemek

A SEO szövegírás gyakran csak a cikkek elkészítésére terjed ki, azonban érdemes ugyanarra a személyre bízni azokat a keresőoptimalizálással kapcsolatos kiegészítő feladatokat, melyek további pluszt adhatnak a tartalomhoz.

Tévhit: Képet kell tenni a szövegbe.

Tény: Egy kép beszúrása a szövegbe önmagában nem befolyásolja jelentősen a SEO eredményeket.

Az is egy nagyon régi tévhit, hogy minden cikkbe bele kell tenni legalább egy képet, melynek alt címkéjébe kulcsszót elhelyezve további apróságokat adhatunk a SEO mixünkhöz. Ez  elavult megközelítés, hiszen a Google ma már azt vizsgálja, ad-e valamennyi pluszt a képünk a szöveges tartalomhoz.

A beszúrt fájlnak csak akkor van értelme, ha az elgondolkodtatja az olvasót, esetleg illusztrálja a mondanivalót vagy bármilyen más módon hasznos. A Google okosalgoritmusai ráadásul elemezni tudják, mi van a képen, ezért ennek relevanciáját is felhasználja az értékeléshez.

Tévhit: A SEO cím a kulcsszó elhelyezéséről szól.

Tény: A SEO címet a Google felhasználja a találati listák kialakításakor, de ennél jóval fontosabb szerepe van.

Bár a Google a SEO címet felhasználja a tartalom értékelésekor, a találati listán való kitüntetett szerepe miatt ennél jóval fontosabb szerepe van. A címet látják az olvasók, ezért a jól megírt, figyelmet megragadó mondandó jelentősen meg tudja emelni a listáról átkattintók arányát.

A SEO cím megírása külön tudást és gyakorlatot igényel, hiszen sokféle olyan apróság van, mely az olvasókra hat, felkelti a figyelmüket vagy látogatásra ösztönöz. Bár ez a feladat nem klasszikusan szövegírói munka, de érdemes ugyanazt a személyt megbízni vele, mert jobban elmélyül a témában, mint egy külsős személy.

Tévhit: A meta leírásba is kell kulcsszó.

Tény: A Google nem használja fel a meta leírást a találati listák kialakításakor, ezért nem szabad feláldozni a minőséget a kulcsszavak beszúrása miatt.

A SEO címmel ellentétben, a Google nem használja fel a rangsoroláskor és a találati listák kialakításakor a meta leírásokat. Az emberek viszont látják ezt az elemet a Google keresőben, ezért a kulcsszavakkal telezsúfolt, magyartalan és rossz leírások éppenséggel el is riaszthatják a látogatókat.

Mivel a találati listáról való átkattintások száma is fontos szempont a Google szemében a rangsorolásnál, ezért egy gyengén elkészített leírás indirekt módon még ronthatja is a SEO helyezéseket.